Sziasztok!

 Olvasgatom itt mások blogjait és rájöttem nemcsak én vagyok így vele hogy egyedül érzemmagam és szeretethiányom van majd megtörök ,az eredményeim nem hogy javulnának még romlanak egyre közelebb álok a teljes befordultsághoz a facbook-ot félóránként nézem arra várva valaki rámír , mitvárunk az internettől csodát ? ,énmár azt se akarok teljesen belezúgtam T.O.P -ba és mostmár ez is egyrejobban kiérződik hogy 6-án 17 leszek és pasi még a távolijövőbe sincs nemhogy aközeljövőbe .Nem birom az osztálytársaim hülyülnek én pedig egy mosolyt nembirok produkálni .Az osztályközösség szar .Anyuék se segítenek mindennap minden percben azt halgatom javits a jegyeiden vagy elveszem a llaptopot Apám azzal fenyegetőzőt hogy nemehetek sehova XD soha nementem sehova enni is aszobámban eszek tv-ni nem távázek este 22:00 ig zenét halgatok utána vergődök kb 9 éve nem állmodtam semiről csak a fejemben iróm a kiskönyveimet de senki nem olvassa el :( mert nem iróm le bicsi de nincsrá erőm leírni őket . Megtörve , félve a holnaptól ,egyedűl a sötétben  senkise figyel rád ugyan kinek hiányoznál .Néha ezek a gondolatok olyan élesek  mintha kiutatmutatnának a szebb jövőbe .De nem ,elfelejtem őket mert reménykedek ,de már a reményből is elegem van egy pasit akarok az visszahozná vajon az életkedvem? Na szóval ha nem írok az azért lesz mert elvették a laptopom -A szavaimból azjöhetet le hogy öngyilkos akarok leni ,DE MINDENKIT MEGNYUGTATOK NEM. köszönöm hogy elolvastátok azén kis lelki bajaim megpróbálok helyrerázkódni :)